Amit tudni kell a zsarolásról

Zsarolásról általában kizárólag akkor beszélünk, ha valaki mást fenyegetéssel vagy erőszakkal arra kényszerít, hogy valamit eltűrjön, illetve valamit megtegyen, vagy ne tegyen, tehát szabad cselekvőképességében korlátozásra kerül.

A zsarolás a legtöbb esetben kizárólag akkor büntethető, ha a zsaroló részéről jogtalan haszonszerzési szándék áll fenn a zsaroló részéről, illetve a sértett személy számára vagyoni hátrányt okozzon. Példának okáért zsarolásról beszélhetünk, ha az elkövető arra kényszeríti a sértettet, hogy az fizessen ki egy meghatározott összeget, adjon neki valamilyen értéktárgyat, vagy ismerjen el olyan dolgot, amihez neki semmi köze.

A zsarolás két típusa

A zsarolásnak alapesetben két típusát különíthetjük el egymástól:

  1. Az elkövető fenyegetéssel, vagy legfeljebb erőszakkal egy olyan dologra kényszeríti a sértettet, ami számára valamilyen vagyoni hátrányt okoz;
  2. A sértett az erőszak vagy a fenyegetés hatására eleget tesz a zsaroló kérésének, vagyis nem önszántából cselekszik, aminek következtében vagyoni hátrány vár rá.

A zsarolás bármelyik esete is valósul meg, általában egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. A bűncselekménynek több esete létezik, azonban ezek közül kiemelkedik az élet- és testi épség elleni fenyegetés, amely a legtöbb minősített esettől eltérően legalább kettő, legfeljebb nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Megvalósult zsarolás esetén általában a gyanúsított személyi szabadságát erőteljesen korlátozó kényszerintézkedés alkalmazására kerül sor. Ilyen az előzetes letartóztatás vagy a fegyház, tehát a gyanúsított általában szigorúbb körülmények között van tartva, mint egy elítélt. Ha zsarolás áll fenn, a büntetőeljárás megkezdésekor minden esetben nagyon fontos, de legalábbis célszerű igénybe venni egy ügyvéd segítségét, hiszen súlyos joghátrány alakulhat ki.

Beszélhetünk mindemellett tényállásszerű zsarolásról, amikor a sértett személyben nagyon komoly félelmet válthat ki a zsaroló által kilátásba helyezett súlyos hátrány. A bírói gyakorlat alapján egyébiránt zsarolási fenyegetés akkor állapítható meg, ha az elkövető azzal fenyegeti meg a sértettet, hogy az bűncselekmény miatt feljelenti a rendőrségen, ha például nem fizet ki neki bizonyos összeget.

Természetesen zsarolás nemcsak akkor valósulhat meg, ha a fenyegetés a testi épséget érinti, vagy életveszélyesség állhat fenn, hiszen a fenyegetés nemcsak személy ellen állhat fenn, hanem például valamilyen dolog ellen is. Ilyen többek között az is, ha a zsaroló kilátásba helyezi, hogy amennyiben nem történik meg bizonyos, számára előnyös dolog, akkor kárt tesz egy ingatlanban vagy egy értékes ingóságban, így például egy autóban.

Kategória: Közélet