Szigetelő anyagok otthon

Már a ’70-es, ’80-as évek óta nagy jelentőséggel bír az emberek számára, hogy minél energiatakarékosabb lakást tartsanak fent – amit annak idején a ’73-as olajválság váltotta ki a világból. Az energiaárak az évtizedek során még inkább az égbe szöktek, így a ma emberének a hőszigetelés nem csupán egy opció, hanem inkább cél, egy építkezés során.

Ámbár, nem csak az újonnan épülő létesítmények esetében van mód minimalizálni a hő veszteséget: az egyes szigetelőanyagok különböző megoldásokat nyújtanak számunkra, hogy az évszaknak megfelelően a meleget a lakásban tarthassuk, vagy épp kizárhassuk. Sőt, ez mára már mondhatni irányelv. Hiszen az Európai Unió tagállamai kötelesek épületeiket minimum „B” kategóriás energetikai tanúsítvánnyal, úgynevezett zöldkártyával felruházni – ami annyit tesz, hogy meg kell felelni bizonyos energiatakarékossági előírásoknak, hogy a lakó- és középületek az előírt besorolási kategóriába essenek.

Mi az a „B” kategóriájú energetikai tanúsítvány?

Amit fontos tudni, hogy ez a besorolás nem csupán a fűtési rendszer milyenségén múlik, és hogy mennyi hőt veszít az ingatlan. A meleg víz előállítás is nagyban befolyásolja – s habár az erre alkalmas napkollektorok nem olcsók, idővel behozzák az árukat. Ahogy az is, hogy képesek vagyunk-e úgy csökkenteni az épület energiafelhasználását, hogy olyan energiákhoz nyúlunk, amik a környezetet kevésbé terhelik meg.

Hogy néz ki a zöldkártya számokban?

A könnyebb számolás érdekében vegyük alapul, hogy egy 100 nm-es házat szeretnénk építeni. Ha a „B” kategóriás tanúsítványt szeretnénk megcélozni, nagyjából 13.700.000 forintot kellene leemelnünk a bankszámlánkról. Ehhez képest az „A” kategória már nem is tűnik olyan botrányosan nagy anyagi ráfordításnak, ugyanis mindössze 700.000 forinttal kellene csak többet hozzátenni, hogy a legmagasabb energetikai osztályba kerüljön ingatlanunk – azaz 14.500.000 forintba kerülne.

Amennyiben régi lakásunkat szeretnénk a „B” kategóriába emelni, egy átlagos (nagyjából 60 nm-es) családi ház esetében nagyjából 7.000.000 forintból ki lehet hozni. De már azzal is sokat spórolhatunk, ha például a régi nyílászárókat korszerűbbekre cseréljük. Segítségünkre lehet a projektben néhány napkollektor, hőszivattyúk, vagy esetleg egy új technológiával működtethető gázkazán.

A legzsebbarátabb megoldás azonban talán még is az, ha valamilyen szigetelőanyaggal vértezzük fel otthonunkat – és a szakembereknek hála, több opció közül választhatjuk ki a számunkra legmegfelelőbbet.

Milyen szigetelőanyagok érhetőek el a piacon?

Kőzetgyapot

Ez a fajta szigetelőanyag környezetbarát – ebből fakadóan a vele érintkező felületeket megkíméli a korróziótól. Mészkő, bazalt, és természetes kő elegye, táblává préselve. Egy-egy ilyen táblának markáns, zöldes-sárga színe van. Elemeiből adódóan pedig a végtermék maga jóformán éghetetlen, 1100 Celsius fok feletti olvadásponttal rendelkezik.

Amennyiben ezt a megoldást választjuk az épület homlokzatának szigetelésére, rengeteg energiát spórolhatunk! Ez a technika amellett, hogy elősegít a hőingadozás minimalizálását, kevésbé igényeljük majd mellette a feljebb tekerni a fűtést télen, és nem folyamatosan üzemeltetjük majd a klímát nyáron – amik által néhány év alatt behozza a hőszigetelésbe fektetett pénz az árát. Hogyha a falakat is bevonjuk kőzetgyapottal (elég mindössze 4-5 centinyi vastagon), akár felére is csökkenthetjük a havi gázszámlánkat.

És azt tudta, hogy amellett, hogy remek és közkedvelt szigetelőanyag, a kőzetgyapot hangszigetel is? Nem csak hő-, de mechanikai hatásokra nem esik össze, vagy szívja meg magát – stabilan tartja méretét. S ami szintén nem elhanyagolható szempont: egy élesebb késsel pillanatok alatt, játszi módon méretre szabható, így szakember nélkül is elboldogulni vele.

Polisztirol

A Sztirol gyöngyből készült polisztirol lapok nem csak hőszigetelőként állják meg a helyüket, egyúttal zajszűrőként is remekül funkcionálnak az erre megjelölt darabok (ezek színe eltér a simáktól).

Ezen szigetelőanyag beépítése már egy picit több szakértelmet igényel, mint a kőzetgyapoté. Avatatlan kezek könnyen beleeshetnek abba a hibába, hogy nem figyelnek oda rá, hogy a polisztirol lapok közellensége a pára és a nedvesség. Egy ilyen baki a lapok vízfelvételét eredményezheti, ami által csökken az anyag hőszigetelő hatása. Azonban attól nem kell félni, hogy ilyen esetben könnyen elfagyna a szigetelőanyag – szerencsére nem képes annyira nagymértékben felvenni az anyag a vizet.

A polisztirol elég strapabíró, amit mi sem bizonyíthat jobban, minthogy gyakran használják ipari padlók, teraszok készítésekor – főként fagyállósága okán. Így alkalmas az egész lakás hőszigetelésére, a talapzattól egészen a födémig. Átlagosan 30-40%-osan költséghatékony megoldás.

Üveggyapot

Amennyiben tetőterét szeretné hőszigetelni, az üveggyapot a legmegfelelőbb szigetelőanyag az Ön számára: remekül funkcionál, és ez a legzsebbarátabb módszer. De nem csak az utóbbi miatt rí ki hőszigetelő-társai közül: az üveggyapot rugalmas anyag, így minden kis ficakban alkalmazható. Ráadásul újrahasznosított anyagokat használnak fel készítésekor, ezért a környezetre is kímélőleg hat.

Nem kell barkácsmesternek lenni hozzá, hogy beépítsük otthonunkba, könnyű vele bánni – arra azonban ügyeljünk, hogy ne nyakócon vágjunk bele a munkamenetbe, mert kelletlen, szűnni nem akaró viszketést okoz, ha a bőrrel érintkezik. Ha jól alkalmazzuk, akár több évtizeden keresztül szolgálni és védeni fogja otthonunkat.

Kategória: Közélet