Szigorodtak az fűtési és szigetelési követelmények

A kormány már 2013 áprilisában határozott arról, hogy a mintegy másfél évnyi türelmi időszakot követően 2015-től alaposabban is megszigorítja az úgynevezett épület-energiahatékonysági követelményeket, amelyek idén életbe is léptek, és 2018-tól már minden egyes újonnan épülő ingatlanra érvényesek lesznek. A változások főként minden épülettípust érintettek, ezáltal a középületeket, valamint az állami energiahatékonysági pályázatokon nyertes épületeket is.

Az uniós felzárkóztatás volt a cél

Az intézkedésekre azért volt szükség ilyen záros határidőn belül, mert hazánk több éves lemaradásban van a környező, és évtizedes hátrányban a nyugat-európai országokhoz képest. Ezen felül a szakértők úgy vélik, hogy amennyiben az emberek betartják majd az új követelményeket, abban az esetben sokkal költséghatékonyabb, és minden téren környezetbarát épületek születhetnének. A magyar energiahatékonysági követelmények egyébiránt az európai viszonylathoz képest még a szigorítást követően is nagyon gyengék, ezáltal az új szabályokkal is legkorábban öt év múlva juthatunk el arra a szintre – legalábbis a követelmények tekintetében –, ahol jelenleg például Németország áll.

Az unió által meghatározott épület-energiahatékonysági irányelvekkel a kormány célja az volt, hogy elfogadják az első olyan standardokat, amelyek képesek biztosítani az emberek számára a költség-optimális építkezés lehetőségét, vagyis azt, hogy egy adott épület az építési és a felújítási költségek, valamint a rezsiköltségek tekintetében a legalacsonyabb kiadásokat garantálja. Eddig ugyanis az volt a trend az országban, hogy az emberek – érthető okokból – hamar és gyorsan olcsó házakat építettek, amelyek a későbbiekben nagyon sok energiát pazarolnak el a gyakorlatban.

A szigorított részletek

A kormány főként az elhangzottak miatt már két éve döntött arról, hogy megszigorítják például az épület-energiahatékonysági követelményeket, vagyis sokkal szigorúbban veszik a házfalak, a tetők, a padlók, valamint természetesen a nyílászárók hőáteresztési értékeit. Noha az új szabályok ma még csak irányadóak, és csak 2018-tól válnak hatályossá, de a középületek, valamint az állami energiahatékonysági pályázatokon indulóknak már 2015-től alkalmazniuk kell az új irányelveket.

A kormány szerint a követelmények gyors és rendkívüli megszigorítása az első fontosabb lépés volt azzal kapcsolatban, hogy megállíthassák az országban uralkodó energia-pazarlást. Az egyetlen probléma, hogy az intézkedések hatályba léptetésére 2018-ig kell várni, amivel azt érjük el, hogy hazánk a nyugaton már elavultnak számító technológiák lerakóhelyévé válik ahelyett, hogy felzárkózna például a németekhez, és azonnal hasonló szinten, illetve elvárásokkal folynának az építkezések és a felújítások is. Ezzel a csúsztatással ugyanis a nyugati felzárkózás mértéke is újabb hosszú évekkel tolódott el.